A ballagó nyolcadikosok fát ültettek az utolsó tanítási héten az iskolában.
Szándékuk szerint ezzel állítva emléket az itt töltött éveknek. 
Jelképezze a facsemete növekedése terebélyes fává  az ő életük kiteljesedését is.
Ezen kívül a környezetünk védelmére is szerették volna felhívni a figyelmet.
Tóth Dorka Az erdő fohásza című verset olvasta fel a kis megemlékezésen.
 
Vándor, ki elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet! 
Én vagyok a tűzhelyed melege hideg téli éjszakákon, én vagyok tornácod barátságos fedele, melynek árnyékába
menekülsz a tűző nap elől, s gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok a gerenda, mely házadat tartja, én vagyok asztalod lapja
és én vagyok az ágy, amelybe fekszel, a deszka, amelyből csónakod építed.
Én vagyok a házad ajtaja, bölcsőd fája, koporsód fedele.
Vándor, ki elmégy mellettem, hallgasd meg kérésem:
Ne bánts!
 
 
 

Holvagyunk

Keresés

Belépés

Iskolánk

IMG_7578
IMG_7579
IMG_7580
IMG_7589
IMG_7590
IMG_7591
IMG_7592
IMG_7593
IMG_7594
IMG_7595
IMG_7596
IMG_7597
IMG_7598

IMG_7581
IMG_7582
IMG_7583
IMG_7584
IMG_7585
IMG_7586
IMG_7587
IMG_7588

Rendezvénynaptár

H K Sz Cs P Szo V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Látogatók

Oldalainkat 537 vendég és 0 tag böngészi

JSN Epic template designed by JoomlaShine.com