A Márton-napi népszokások egyrészt az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejeztéhez, illetve az advent közeledtéhez kötődnek, másrészt ahhoz a legendához, amely szerint Szent Márton egy libaólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták megválasztani, de a ludak elárulták gágogásukkal. Iskolánk minden évben megemlékezik Szent Mártonról, egyrészt a német kultúra részeként, másrészt azért, mert Szombathely szülötte és szinte az iskolánk előtt megy Szent Márton útja.

November 10-én délelőtt a gyerekek (és a felnőttek) nagy örömére a libaparaván előtt fotózkodtunk. Délután háromkor az alsós és az ötödikes németes nemzetiségis gyerekeket a tornateremben fogadták harmadikos társaik. Szent Márton életéből azt a jelenetet adták elő, amikor Márton megosztja köpönyegét egy koldussal. Majd mi is megosztottuk egymással a sós stanglikat Szent Márton szellemiségét szimbolizálva.   

A hatodikos és hetedike német nemzetiségisek lelkes libapásztorként kísérgették a kisebbeket az állomásokon: libafutam, barkácsolás, keksz liba „sütés”, éneklés, lámpáskészítés és rejtvény várta a gyerekeket.

Este fél hatkor a német nyelvterületről elterjedt fáklyás felvonulással zártuk a napot, amely Szent Márton emlékét őrzi, és a jó cselekedeteket szimbolizáló fényt juttatja el az emberekhez. Nagyon sokan, iskolások, óvodások és szüleik énekeltük együtt a Szent Mártonnak ünnepén  égő lámpást viszek én dalt, miközben a megújult Jáki templomban is tettünk egy tiszteletkört.

Köszönjük mindenkinek, aki részt vett az idei Márton napi kavalkádban!